Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Jászkun General Service Kupa Szolnok

2009.07.07
A 2009-es tavaszi szezon és egyben ennek a csodálatos két esztendőnek a lezárásaként egy 16 csapatos tornán vett rész csapatunk. Sajnos a tervezettel ellentétben nem minden játékos tudott eljönni, így végül tíz játékos vett részt a rendezvényen.
 A torna szombaton volt, de mi már péntek délelőtt útra keltünk, és a kocsikaraván meg sem állt a szolnoki Tiszaligetig. A szállásunkat megpillantva előtörtek belőlem a megboldogult gyermekkorom emlékei, amelyek a nyári úttörőtáborba röpítettek (engem persze még kisdobosként), de szerintem így volt ezzel a szülők többsége is. Ahogy szokták mondani: a célnak megfelelt.
Csörrent a telefon és nem várt rossz hírt kaptam. Bacsek Bernát lázas beteg, jött a hír, játéka kérdéses, de estére érkeznek. Bíztunk a legjobbakban.  
A szobák elfoglalása után már indultunk is a közelben lévő strandara.
Az elmúlt hetek zivataros időjárása ellenére sikerült ezen a pénteken csodálatos időt kifogni a strandolásra. Ott aztán ki-ki a vérmérséklete szerint kitombolhatta magát. Volt, aki a csúszdát vette célba, volt aki az örvénybe vetette bele magát, és olyan is akadt, aki a lángossütőt részesítette előnyben. Később sorkerült egy vérre menő apukák kontra vegyes csapat (gyerekek és anyukák) vízilabda mérkőzésre, strand röpi partira és természetesen „nyomjuk a víz alá Tamás bácsit négyen-öten egyszerre” című játékra is. Szóval mindenki jól érezte magát ebben a pár órában.
 A strand után átsétáltunk a Tisza túlpartjára, ahol éppen a Tiszavirág fesztivál rendezvénysorozat esti előadásaira szállingóztak az emberek. Kissé csalódottak voltunk, mert azt hittük, nagyobb szabású rendezvényt láthatunk. Aztán kárpótolva lettünk a napjainkban oly népszerű dumaszínház egyik jeles képviselőjének előadásával, amibe még azokat a játékosainkat is bevonta a dumagép, akik az első sorokban foglaltak helyet. Ezt újabb séta és vacsora követte. Estére Árpi bácsi, és a Bacsek család is befutott. Hála az égnek Bernát ugyan kissé szótlan, de láztalan állapotban volt. Az evés közben viccnek szánt kijelentésemet, miszerint vacsora után edzés, mindenki komolyan vette és ennek megfelelően szerelésben tréningre jelentkezett. Persze ezt már nem lehetett megúszni egy pici foci nélkül. Ekkor már félig sötétben került sor a családi Vasas kvíz játékra, amit végül torony magasan a Moldován család nyert meg. A gyerekeknek lefekvés, a felnőtteknek pedig hosszas jó hangulatú beszélgetés következett, megspékelve egy kis éjszakai lakmározással.
Másnap hétkor megreggelizett a társaság, nyolckor pedig már melegített az első mérkőzésre. Nagyon álmosak voltak a fejek, ami a mérkőzés első öt percében meg is mutatkozott a teljesítményen. Ezután magabiztossá vált a játék, és a mindig aktív Bach Boti kettő, valamint a hónapok óta kiváló formában játszó Bodnár Máté egy találatával, három nulla arányban legyőztük a Dabas csapatát.
 A következő mérkőzést a hazaiakkal játszottuk. Véleményem szerint mi próbáltuk játszani a játékot, ellenfelünk  pedig csak a fizikai fölényével, illetve néha durva játékával próbált operálni. Ebben a játékvezető is partnernek bizonyult. A vége gólnélküli döntetlen lett.
Harmadik csoportmérkőzésünkön Fegyvernekkel játszottunk. Nagy riválisunkat, a Debrecent csak egy nagyarányú győzelemmel kerülhettük volna el, ami a fiúkat kissé görcsössé tette.
A mérkőzés elején gyorsan egy Bacsek büntetőből előnybe is kerültünk, de ezután az égvilágon minden kimaradt. A végén azért Kramer Krisztofer még rúgott egy óriási gólt, így lett kettő nulla ide.
Ebéd után tehát a Lokival meccseltünk. Néhány dologra felhívtam a fiúk figyelmét ellenfelünk játékával kapcsolatban, amit próbáltak is megvalósítani, de ezen a napon ez kevésnek bizonyult, a Debrecen nyert. Ekkor már észre lehetett venni az előző napi strandolás jeleit, fáradtak a fiúk.
Ezután egy érdekes mérkőzést játszottunk a Görög Focisulival. A kezdés után három-négy percig ellenfelünk szinte labdába sem ért, aminek egy Bodnár gól lett az eredménye. Ezután hol egy briliáns megoldás, hol pedig egy arcpirító hiba jellemezte játékunkat, ez már egyértelműen a fáradtság jelei voltak. A végéig már nem esett gól. Győztünk.
Utolsó meccsünkön egy újabb szolnoki csapattal játszottunk, amire már elég nehéz volt felrázni a kis csapatot. Megint jól kezdtünk, Bacsek ismét betalált. Ezután, a fegyvernek elleni mérkőzéshez hasonlóan, a száz százalékos óriási ziccereket sem sikerült gólra váltani. Csakhogy a szolnokiak előbb egyenlítettek, azután meg is fordították a mérkőzést. Továbbra is mi játszottunk óriási fölényben, de a vége vereség lett. Így a hatodik helyet sikerült megszerezni a tizenhatból. A tornát végül a Debrecen nyerte. Véleményem szerint, ha a Szolnokot legyőzzük a csoportban, akkor a hajdúságiakkal csak a döntőben mértük volna össze erőnket. No sebaj, ez most így alakult!
 A hétvége a célját elérte, és remélem velem együtt mindenki jól érezte magát.
 
Ez a két év nagyon hamar elrepült, amit nagyon élveztem. Szívesen gondolok vissza a közösen megélt örömökre, bánatokra, sikerekre, kudarcokra, minden közösen eltöltött időre és élményre. Formáltuk egymást tanultunk egymástól, sokat kaptam ,és remélem sok hasznos dogot sikerült átadnunk Árpibácsival, minek hasznát vehetitek később mind a pályán, és azon kívül is.
 
Szeretném megköszönni a szülőknek is a munkájukat és a hozzáállásukatt, amivel nagyban segítették a munkánkat és ami példaértékű lehet más közösségek számára is.
 
Végezetül mindenkinek további jó pihenést és kellemes nyarat kívánok, valamint a fiúknak sok sikert a további pályafutásukhoz ebben a csodálatos sportban és az élet minden területén!
 
Tamás bácsi
 

A mappában található képek előnézete Jászkun General Service Kupa Szolnok

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.